Mi a helyes motiváció a bemerítkezéshez? Ez egy fontos kérdés, amit értenünk kell, mielőtt eldöntjük, hogy a bemerítkezést választjuk. Mielőtt a helyes motivációról beszélnénk, először nézzük meg, hogy mi nem az!
Milyen okból ne merítkezzünk be?
Több olyan ok is lehet, ami arra vezethet embereket, hogy a bemerítkezést válasszák, amik viszont nem igazán azok, amiket az Úr látni szeretne a szívünkben. Mint mindenben, itt is a szív lesz a kulcs, a motiváció.
Van, aki egész egyszerűen azért merítkezik be, mert ez a szokás, a keresztények ezt szokták tenni. Az Úrnak sosem a külsőségek számítottak, neki mindig a szív volt a fontos, tehát ha valaki csak szokásokat követ, azt vallásos cselekedetnek nevezzük, ami egy tartalom nélküli formaiság, ami nem okoz örömet az Úrnak.
Van, aki azért merítkezik be, mert igazából valaki más – pl. szülő, nagyszülő – akarja. A bemerítkezés a mi szívünkben meghozott saját döntés kell legyen, ha valaki külső nyomásra teszi, akkor más irányú külső nyomásra később akár hátat is fordíthat az Úrnak – ez sem jó! Meg kell tanulnunk mi magunknak az Úrral járni és az Ő akaratát cselekedni – mondjon bárki bármit.
Van, aki azért merítkezik be, mert fél, hogy ha nem teszi, nem fog üdvözlni. A bemerítkezés nem üdvösség kérdése! Erre a legjobb példa a Jézus mellett a kereszten függő lator (Lk23:39-43), aki Jézushoz kiáltott segítségért, és nem volt ideje bemerítkezni, mégis Jézus megígérte neki, hogy Vele lesz a Paradicsomban. Az üdvösségünk Jézus Krisztus teljes és hiánytalan, a keresztje és feltámadása által befejezett munkájába vetett hitünkben áll, nem a bemerítkezésünkben!
Mi a helyes motiváció – miért merítkezzünk be?
Akkor a negatív motiváció teljes mértékben elvetendő a bemerítkezés kérdésében? Nem teljesen.
A bemerítkezés engedelmesség kérdése, és aki nem engedelmes, annál igenis helyes, ha rosszul érzi magát miatta. Persze ne rosszul érezze magát, hanem tegye meg, amire az Úr indítja!
A Mt28:18-20, amit Missziói Parancsnak szoktak nevezni azt mondja, hogy „[..] Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében [..]”, azaz láthatjuk, hogy az Úr Jézus által, a tanítványok számára átadott és parancsolt rend, hogy az emberek hisznek és bemerítkeznek (megkeresztelkednek). Ez Isten rendje, ezt a hívő ember ne akarja megváltoztatni, hanem rendelje magát alá neki! Az engedelmes szív Isten akaratára igent mond, nem vitatkozik vele. Felvetődhet bennünk a kérdés, hogy miért legyünk engedelmesek?
Pál apostol az alábbiakat írja a 2Kor5:14-15-ben:
„Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.”
A hívő ember Istenért él. Nem önmagáért. Nem vagyunk a továbbiakban a magunkéi, az Úréi vagyunk. Azért élünk Istenért, mert szeretjük Őt! Ez az első parancsolat: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” (Mt22:37b). Aki újjászületett, az Úrnak akar tetszeni, Neki akar örömet okozni. Az engedelmesség tetszik az Úrnak. Az Isten iránti szeretetünk Belőle fakad, az Ő szeretetére válasz (1Jn4:19).
Mk16:16 mondja, hogy „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.”. A bemerítkezés a hit első kifejezése! Így kezdődik a tanítvány újta: hisz, majd bemerítkezik! Hiszel és még nem merítkeztél be? Merítkezz be! A bibliai példákban és gyakorlatban ez a kettő nem válik szét! Mi se válasszuk szét!
A bemerítkezés ajtó, kapu az Egyházba, Krisztus Testébe! Pál apostol írja az 1Kor12:13-ban, hogy „Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.”. Az Úr rendelte így, hogy az Ő Egyháza itt a földön úgy fogadja magába az új tagjait, hogy bemerítkeznek. Ha meg vagyunk hívva egy palotába persze álldogálhat az ember az ajtóban, de miért tenné?! Lépjünk be bátran!
Nem vagy még kész?
Nem probléma! Amint láttuk, a bemerítkezés nem üdvösség kérdése, ezért jobb, ha kicsit később, de helyes motivációból merítkezel be, mint hamarabb, de nem igazán megfelelőből. Bemerítkezésre lesz rendszeresen lehetőség, de ha valaki erre igényt tart, nagy örömmel fogjuk megoldani, hogy soron kívül bemerítsük!
De én…
Speciális élethelyzetben vagy? Nem tudod, hogy akard vagy ne akard? Esetleg korábban (akár csecsemőként) már megkeresztelkedtél? Ha nem vagy nyugodt a kérdés felől, a legegyszerűbb bemerítkezni és onnantól lezárhatod magadban ezt a kérdést! Ha van bármilyen kérdésed, írj nyugodtan a bemeritkezes@horizontbp.hu címre!